Ismerd a jogaidat, ne kerülj nagyobb bajba, mint hogy megtámadtak!
HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK
A fenyegetés, támadás elleni fizikai védekezés lehetőségeit törvény szabályozza, és a törvény alól a törvény nem ismerete nem mentesít.
A jelenleg hatályos jogszabály a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről(21-23.§) 2013.07.01. óta van érvényben (vö. az Új Btk és az Országos Kriminológiai Intézet tanulmányaival).
A JOGOS VÉDELEM
22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
- a) azt személy ellen, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
- b) az a lakásba, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy
- c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
A VÉGSZÜKSÉG
23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
Ha úgy tanulsz önvédelmet, hogy nem ismered a hazai hatályos jogszabályokat, az oktatóid nem tudnak róluk, vagy figyelmen kívül hagyják őket, akkor amiatt kerülhetsz bajba, amit azért tanulsz, hogy ne kerülj bajba.
A JOGOS VÉDELEM – ÉS TÚLLÉPÉSE
Először is, a „jogos védelem” fogalma nem csak önmagunk, hanem mások, javak és a közérdek védelmezésére is kiterjed. Mivel a védelem az állam feladata, rendőri jelenlét hiányában az állam a polgárt hatalmazza fel a jogos védelemre.
A továbbiak helyes értelmezése érdekében tudni kell, hogy a jogos védelem
- lehet „szándékos” (ezt akartad tenni)
- vagy „gondatlan” (nem ezt akartad, de így sikerült / véletlen volt),
de a jogos védelem ismérvein való „túllépés” már jogtalan cselekmény!
A SZEMBESZÁLLÁS JOGA ÉS A GARÁZDASÁG
A szembeszállás joga szerint a jogtalan támadó elől – akkor is, ha felmenő (szülő, nagyszülő), testvér, házastárs, illetve ittas vagy elmebeteg az illető – senki sem köteles kitérni, ha szükséges, szembe lehet vele szállni.
- Kitérni nem kell, de harcolni sem kötelező! Mindig válaszd azt, ami biztonságos! Kerüld vagy csökkentsd a konfliktust, amíg lehet! Ha ez már nem elég, akkor fuss, ha tudsz, vagy harcolj, ha kell!
- A támadás kiprovokálását és a kihívás kölcsönös elfogadását követő verekedés azonban már garázdaság, ami nem jogos védelem, mert minden résztvevő vét a közrend és köznyugalom ellen. Mindegy, ki kezdte, mind bíróság előtt felelnek!
A JOGTALAN TÁMADÁS: HÁROM FELTÉTELE VAN
A „jogtalan támadás” olyan erőszakos magatartás, amely személyek élete, testi épsége vagy javai ellen irányul. Jogtalan támadás akkor történik, amikor egy vagy több támadó – korától és elmeállapotától függetlenül – jogtalan
- szándékát kifejezte (megöl, megver, kirabol, elrabol, megerőszakol stb.),
- van hozzá eszköze (testi ereje vagy fegyverként használható tárgya)
- és lehetősége is (itt és most el is tud érni).
Ennek a három elemnek egyszerre kell megvalósulnia! Ha fenyegetőzik és eszköze is van, de nem tud elérni, vagy fenyegetőzik és el tud érni, de nincs eszköze vagy fizikai ereje, az (még) nem támadás, csak fenyegetőzés.
A jogszabály nem rendelkezik külön a váratlan jogtalan támadásról, amikor – bár nyilvánvaló a szándék és a lehetőség – nem mérhető fel időben a támadás eszköze, és így mértéke. Ezért az arányosság elvének alkalmazását (ld. alább), egyáltalán, a tudatos döntést nem lehet a védekezőtől elvárni.
- Először is, minden rajtaütésszerű támadás lényege a (1) váratlan, (2) közeli és (3) ijesztő agresszió. Ez az idegrendszerből olyan nem-tudatos (azaz etikailag és jogilag nem számon kérhető) funkciókat vált ki, mint a gerincreflex (kilökődő kezek), illetve az amigdalából induló üss vagy fuss reakció.
- Másodszor, a támadó is lehet „csak” gyerek vagy idős ember, aki nyíltan közeledve és kézzel támadva nem jelentene komoly veszélyt, de lehet nála életveszélyes fegyver (pl. kés), ami jól rejthető, illetve kihasználhatja a rossz látási körülményeket is, amelyek korlátozzák az érzékelést, így a döntést is.
A JOGTALAN TÁMADÁS: TETTLEGES
Először is, a jogtalan támadás tettleges.
- Nem csupán fenyegetőzés vagy sértegetés. Az a helyzet, amiből el lehet sétálni, nem jogos védelmi helyzet!
- A verbális bántalmazás is bántalmazás, de bántó szavakra testi sértéssel felelni nem jogos védelem. Ha szóváltás ütésváltássá fajul, az garázdaság!
Az erőszakos cselekmények 80%-a azért jön létre, mert az emberek nem tudják a konfliktust másképpen feloldani. Nagyon sok eset megelőzhető lenne, ha az emberek az egójuk vagy az igazuk védelme, illetve az indulataik levezetésének más lehetősége helyett egyszerűen odébb állnának, és a szidalmazást a fülük mellett elengednék.
A JOGTALAN TÁMADÁS: KÖZVETLENÜL FENYEGETŐ VAGY INTÉZETT
Másodszor, a jogtalan támadás lehet „közvetlenül fenyegető”, azaz reálisan pillanatokon belül várható, vagy „intézett”, azaz már folyamatban van.
- Közvetlen fenyegetés esetén a megelőző hárítás jogos védelem. Nem kell megvárni az ütést, a szúrást, a lövést, hanem meg lehet akadályozni. Ha azonban büntetőeljárásra kerül sor, a védekezőnek bizonyítania kell, hogy közvetlen fenyegetésre reagált.
- Ha a fenyegetés nem közvetlen, ha feltételhez van kötve („Ha még egyszer…!”), vagy távoli kilátásba van helyezve („Legközelebb, amikor…!”). Ilyen esetekben nem lehet a megelőző hárítás szükségességére hivatkozni.
A JOGTALAN TÁMADÁS HÁRÍTÁSA
A jogtalan támadás olyan veszély, amelyet szükséges „elhárítani”, de csak elhárítani szabad, méghozzá a feltétlenül szükséges módon. Nem okozhatunk aránytalanul nagyobb sérelmet a támadónak, mint amekkorát el akarunk hárítani.
Fontos tudni, hogy a jogos védekezés addig tart, amíg a jogtalan támadás, illetve reális veszélye fennáll. A már harcképtelen vagy menekülő támadó már nem támadó: üldözni, hátulról támadni, illetve utólag bosszút állni már nem jogos védelem.
AZ ÉLET ELLENI TÁMADÁS FELTÉTELE
Az élet elleni támadás elhárítása érdekében a sértett bármit megtehet, és ha nincs más mód, a támadó életét is kiolthatja. A támadónak tehát viselnie kell jogtalan tette következményeit.
Az élet elleni támadás (végszükség) akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek közül bármelyik teljesül:
- ha „éjjel” történik, értsd: korlátozottak a látási viszonyok (Budapesten 23–05, vidéken 22–05 között) és a segítség hívásának a lehetősége (ezért kivétel pl. a megvilágított, zsúfolt szórakozóhely)
- ha „fegyver” van a támadó(k)nál, pl. kés, lőfegyver, robbanóanyag, de a fegyverutánzat (replika), illetve a látszólag takart, de nem létező fegyver hihető utánzása is fegyveres fenyegetés (pl. a pisztolycső a zsebében valójában a mutató ujja)
- ha „csoportos” a támadás: minimum 3 fő, mert hárman – sarok nélkül, nyílt terepen is – be tudnak keríteni.
AZ ARÁNYOSSÁG ELVE
Az arányosság nem jogi, hanem etikai elv, de megköveteli, hogy lehetőleg ne okozzunk aránytalanul nagyobb sérülést, mint amit el akarunk hárítani.
A szexuális erőszakot mint a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni jogtalan támadást a jog ugyanúgy kezeli, mint az élet elleni támadást: a védekező bármit megtehet, amire szükség van az erőszak hárításához.
A súlyos testi sértést bármilyen szándékos vagy gondatlan módon lehet hárítani. A támadó életének kioltása azonban csak akkor nem túllépés, ha nem volt szándékos.
A könnyű testi sértést – és ide tartozik a személyi szabadság megsértése is (pl. bezárnak valahova) – legfeljebb súlyos testi sértéssel lehet elhárítani. A támadót egy pofonért megnyomorítani, megölni nem jogos védelem.
AZ ARÁNYOSSÁG ELVÉNEK KORLÁTAI
- nehéz felmérni, hogy a támadás meddig fajulhat, a támadó valójában (még) mit akar, ezért a támadás lehetséges következménye számít (a védekező ezért nem büntethető)
- gyakori, hogy a védekező ijedtség vagy menthető indulat miatt az elhárításhoz szükséges erő mértékét túllépi (ilyenkor sem büntethető).
JAVAK ELLENI TÁMADÁS
Végül, a javak elleni támadás (tipikusan a rongálás) szükség esetén jogosan elhárítható akár testi sértéssel is, de a támadó életének kioltásával nem – az szándékos emberölésnek minősül!
- Tárgynak ugyanis nem lehet akkora értéke, mint egy emberi életnek, akármilyen dühítő a jogtalan támadás.
- Ha valaki egy vagyontárgyadat akarja elrabolni (pénz, mobil, óra stb.), inkább az vesszen, mint az épséged vagy az életed, nem?
- Ugyanígy, ha valaki egy vagyontárgyadat akarja megrongálni (ajtód, autód, biciklid stb.) inkább az vesszen, mint az illető épsége vagy élete. Elkergetheted, ha tudod, de nem veheted el az életét.
- A rongálás ugyanis vagy indulatból fakad, de akkor van személyes előzmény (pl. akaratlanul is feldühítetted valamivel), vagy teljesen előzmény nélküli, de akkor általában ittasságból vagy fiatalkori ostobaságból fakad.
- Ezért testi sértés helyett praktikusabb az elkövetőt azonosítani a későbbi igazságszolgáltatás és kártérítés érdekében. Inkább várj a kártérítésre, mint a súlyos testi sértésért vagy emberölésért járó ítéletedre.